2004 tavasza: puszta falak, látszólag rendszertelenül elszórt pizzásdobozok és szerverek között folyik a munka a Lichthof Productions Király utcai stúdiójában a Nyócker animációs munkálatain. Odegnál Róbert, a rajzfilm egyik grafikusa, némi szabadidejében mutat referenciamunkákat, ötleteket, karakterskicceket, kicsit csillog a szeme, amikor mesél, azt mondják, mindig így fénylik, ha az embernek arról kell beszélnie, amiben igazán hisz.

Mellkason lovagló, szikével ellátott törpét vált egy bérház lépcsõfordulójának felülnézetijének tûnõ látványkép, militáns nõk fegyverrel, egy, a Dark City nyitójeleneteire emlékeztetõ fürdõszobai kép. Robi lelkesen magyaráz a hívókról és a jövõlátó tudatállapotot kiváltó drogokról és a csavarról, ami ugyan itt látszik valamennyire, de majd mi lesz még belõle, már külföldrõl is érdeklõdnek, gondolkodik el egy pillanatra, majd összegeket is közöl, amikor kíváncsian nézek. Nyelek egyet, kettõt. Mintha jelentõs biznisz lenne az amerikai képregénypiac számszerûsítve is, akkor jön rá azért az ember, amikor számolni kezd, a húsz százalék áfát az álmélkodás kedvéért nem adózzuk le fejben.

Az elsõ hat oldal jut el hozzám angol verzióban, jobbára hangulatot alapoznak csak, a történet nem is derül ki belõle, - de, pedig és egyébként is - ebbõl a hat oldalból így megvenném.

Képszakadás,
remeg az esõ Colm Varela
felett egy membránon.

A Vad Virágok Könyvmûhely kiadásában érkezik A Hívó címre keresztelt képregény, fekete keménykötésben. 48 oldalon - inkább érzõdik viszont képregényhez hasonuló mûvészi albumnak, mint "igazi" képregénynek. Nem is csoda a kiadó Franciaország felé való kacsintása Odegnállal kapcsolatban, hiszen a karcolt, sterilmentes látványvilág a kora-kilencvenes évek megfontoltabb francia bande dessiné világához hasonlít elsõ körben.

A háromrészes történet következõ epizódja a mostani oldalszámnál bõvebben érkezik 2007-ben, több információt az LD50en is találhattok majd errõl a fentebb ajánlott linkeken kívül.



AZ ALKOTÓ (részlet a sajtóanyagból)
Odegnál Róbert gyermekkora óta képregényrajzolással szeretett volna foglalkozni. Elõször Ausztriában találkozott a mûfajjal, míg mások hûtõgépekre és óriási csokoládékra, õ Conan képregényekre költötte megtakarított schillingjeit. Elvégezte a Képzõmûvészeti Egyetemet és belekóstolt a vizuális kommunikáció válfajaiba, de a képekkel elmesélt történetek szeretete továbbra is megmaradt. A 2004-es flashanimációs Vadkelet Pályázat fõdíja volt az elsõ komolyabb elismerése, ezt követte a Míves Céh képregény-rajzoló versenyén elért megosztott elsõ díj, a legnagyobb figyelemben azonban a Nyócker címû animációs film csapatával (itt a hátterek elkészítésében vett részt) együtt részesült: tavalyi bemutatása óta a film sorra nyeri a nemzetközi fesztiválokat.


AZ ALKOTÁS (részlet a sajtóanyagból)
A rajzok készítése a hátterek építésével kezdõdött, ezek 3 dimenziós modellezõprogramokban készültek számítógépen. Ezekbe a terekbe kerültek a számítógéppel festõprogramokkal rajzolt, illetve a legkülönfélébb technológiával (például gyurmából készült bábok átfestésével) készült figurák. A végsõ fázisban számítógépen, módszeres roncsolással szüntette meg az alkotó a képek túlzott sterilségét és hozott létre egységes kompozíciókat. Nagyon fontos volt a nyomásnál használt papír és a rajta található rajzok összhangja. A lapok tapintása és merevsége a rajzlapkorra emlékeztet. A borítónál is kerültük a túlzott sterilitást, a visszafogott felületkezelés következtében a használat során fehér repedések jelennek meg, így is idomul a könyv belsõ képi világához.