Created from electromagnetic fields in 0 milliseconds;
 
2012.05.31: AZ LD50.HU MÁTÓL READ-ONLY MÚZEUM. KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK AZ ELMÚLT 11 ÉVET.



liquid

estee

9th

d4m4g3

LD50 e-könyv. Majd.
 
  •  

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

 

----------------
Ti, LD50 támogatók
 
Felhasználónév
Jelszó
 
MACHINE MUSIC

HARDERGENERATION (NINTH)

PLANETDAMAGE (DAMAGE)

NEGATIVE ART (ZERO)

SOUND OF JAPAN (CASE)

KULTBLOG

BEATS (SAJTOS)

101KLUB

LD50 @ LAST.FM


BLACK-HEAD AGENCY
 
 
 
Mi legyen az LD50 "utód oldal" neve?
DarkDimension
 
(21.3% - 40 szavazat)
LD51
 
(40.1% - 75 szavazat)
LD100
 
(28.3% - 53 szavazat)
Más, írok kommentek közé
 
(10.1% - 19 szavazat)
 
: : : : : :
 
2004. szeptember 27., Hétfő 00:14
De/Vision koncert, 2004.09.13. Bécs
Tizennégy beszámoló, összesen körülbelül 3500 szó, 229 kép - így próbáltuk meg érzékeltetni, átadni nektek mindazt, amit két hete éltünk át Bécsben.

Mi tehát így csináltuk... A nálunk tehetségesebbeknek viszont elég volt négy sor is ehhez:

"I can taste the joy
When I feel so close to you
You make me high
Anywhere"

(De/Vision: Anywhere)
Estee:

OMG! Nekem van a legnehezebb dolgom, hiszen mindenki beszámolóját elolvastam már, viszont én még mindig nem írtam semmit. Pedig az összes élményem itt él, izzik bennem... Meg lehet ezt egyáltalán osztani bárkivel is? Szavakba lehet önteni azokat az apró mozzanatokat, amik fényképszerûen az ember agyába égnek? Legszívesebben magamat kötném az USB-kábel végére, hogy végleg archiváljam az emlékképeket...

A döcögõs elindulást feledtette a jó hangulatú utazás, amibe én még egy negyed óra discman-ezést is beiktattam. Szükségem volt erre ahhoz, hogy ráhangolódjak az estére, hiszen mint ahogy az lenni szokott, most is pörgés volt az utolsó percig, nem volt "lehetõségem" lélekben felkészülni életem negyedik De/Vision koncertjére. Hmm... már a negyedik?? Berlinben láttam õket elõször, másfél éve. Sajnos akkor és ott nem voltam a megfelelõ állapotban, de errõl egyszer majd írok egy hosszabb beszámolóban... két fesztivál két nap alatt, ez megér egy visszaemlékezést. A második koncert idén, a WGT-n volt, ebbõl sem éltem át túl sokat, a miértekrõl olvashattatok tõlem itt. A harmadik alkalom a M'era Luná-n volt augusztusban, ez már kezdett közelíteni egy igazi koncertélményhez, de a maga nyolc számával elég rövidkére sikeredett...

2004. szeptember 13-án viszont tökéletes koncertélményben volt részem Bécsben. Ezt talán az bizonyítja leghihetõbben, hogy mindösszesen 161 db képet készítettem a 2 óra alatt. Ha jobban belegondolok, nagyon régen nem tudtam ennyire átélni egy koncertet... Persze voltak mostanában is felejthetetlen élményeim, de ez az este valahogy nagyon más volt. Ahogy a fiúk kedves ismerõsként üdvözöltek minket, ahogy vigyorogtak a személyre szabott ajándékaimat meglátva, a merchandise-cuccok megkaparintása, a kellemes elõzenekar, az igazi emberközeliség, a közvetlen hangulat, a tökéletes De/Vision-számok, a ragyogó elõadásmód, a milliónyi felidézett emlék és mindezek egyenes következménye: a teljes átszellemülés. Az "upstage"-ben Thomas és Lars társaságában eltöltött idõ méltó befejezése volt az estének.

Reményeim szerint hamarosan újra vendégül láthatjuk õket Magyarországon, így ti is átélhetitek mindazt, amit mi, mindazt, amit lehetséges, mindazt, amit egy De/Vision-koncert nyújthat! :)

















Fotó: Estee - kiv. utolsó négy: Liquid



Fabe:

16:00 - Tízemberes csapat hagyja el a szmogfedte Budapestet némi késéssel két bérelt autóban. Számtalan sárga-sör-cigi megállás az út mentén - talán még több idõt is töltöttünk el a benzinkutaknál, mint amennyit a vezetésre fordítottunk. Az egyik sörözõs megállásnál a csapat furcsa égi anomáliát észlel... "UFÓ!", vonja le a kompánia a földönkívüli konklúziót... vagy a világ végét. Vagy az eljövendõ dolgokat, ki tudja?

18.05 - Mihelyst körülbelül egy perc alatt átléptük a magyar-osztrák határt, egy másik szemcsalogató látvány tárol elibénk: sokszáz szélmalom az út mindkét oldalán. A csapat elgondolkodik azon, hogy hány évtizeddel maradtunk le (mi magyarok) a nyugat mögött a bio-, természetvédelmi és energiaelõállítási vonal tekintetében.

19:00 - Bécs külsõ, a Monastery klubhoz közel. Egy csoportnyi magyar rajongó már hangos turistaként táborozik a helyszínen. Még egy rakásnyi honfitársunk és honfitársnõnk várható egy órán belül kis országunkból. Meleg hétfõ este van, forgalom alig az utakon. A város "félelem sikolyától hangos" - szinte hallani a távolban a kalapácsütések moraját, ahogy az ajtókat és az ablakokat szögelik be a helyiek. :)

19.15 - A csapat beirányozza a klubot, a bejáratnál fehér turnébusz parkol. De/Vision-ös beléptetõs road-ok rohangálnak az épület és a busz között. A klubba lépcsõ vezet le, sokkal kisebb, mint vártuk. A De/Vision és a Greenhaus éppen most fejezték be a soundcheck-jüket. "Mindenki igyon sokat ma este! Pocsék hangzásunk lesz!" - így fogad minket Steffen, ahogy letámadjuk, hogy üdvözölhessük. A kisszínpad rogyásig tele szintetizátorokkal, gitárokkal és egy dobszerkóval. A merchandise asztala fogyásra kész, bár hivatalosan csak este 9-kor nyit, mint ahogy maga a klub is.

19.30 - Rendben, mindenki éhes. Hol is ehetünk valami helyi osztrák fõztöt? Naná, hogy a helyi McDonalds-ban. :) Kicsivel késõbb még egy sörözös megállás az egyik kisüzletnél, legtöbbünk visszamegy a klubba. A bejáratnál kisebb sor áll, a helyi idõsebb lakosok különösebb érdeklõdés nélkül figyelik a "fekete sereget". Egy tipikus "goth" sminkkel felkent lány ül a földön, cigaretta lóg fekete ajkai közül - elég öngyilkos alkat. :)

21.15 - Kapunyitás. Mindenki a merchandise asztalhoz rohan. Én egy 'Unplugged And The Motion Pictures' DVD-t veszek, egy kifejezetten szép extravékony dobozba van csomagolva. A barátnõm 20 eurot fordít az ügy javára egy pólóért. :)

22.00 - Thomas pár rajongóval csocsózik, Steffen pont a Greenhaus koncert elejére esik be. Greenhaus: sosem hallottam még a zenéjüket és ez az én veszteségem. Eléggé jók, mit ne mondjak, a hangzásuk eléggé "brites". Lassú, groove-os trip-hop számok keverednek pörgõsebb számokkal. Az ázsiai énekes lánynak elragadó hangja van, csak ajánlani tudom õket mindenkinek.

23.15 - Húsz percnyi szünet, a Greenhaus csapata szétkapja a hangszereket... aztán végre megszólal a 'Take me to heaven' elsõ instrumentális részei és Achim, Lars, Thomas, majd végül Steffen is felpattan a színpadra, úgy tûnik, most nincs intro. Itt látszólag semmilyen "technikai probléma" nincsen. Igazából az egész koncert teljesen jól szólt az én füleim szerint (talán Thomas szintetizátora szólt egy kicsit erõtlenül és az élõ dobok túlharsogták a legtöbb hangszert, de egy ilyen méretû helyen erre bizony fel kellett készülni). A mostanra izzasztó meleg levegõ miatt mindenki légkondiért imádkozik, a színpad mindkét oldalán egyaránt. A Monastery tele van, körülbelül 250-en vagyunk. Az elsõ 3-4 sor tele van magyar, cseh és szlovák rajongókkal, szinte mindegyikük végig énekel, meglepetésemre még az új számokat is. Steffen nyugodtnak tûnik, táncol, "mozgatja a tömeget". Igazi frontember. Thomas (katonai sapkában) szinten alig néz fel a szintik közül, Lars (aki az egyik lábát a teljes show alatt az effektpadra betonozza) négyszer-ötször cserél gitárt a koncert alatt (az 'Unputdownable' kedvéért például egy akusztikusra), Achim pedig az ütemet biztosítja, hiba nélkül. A koncert fénypontjai a 'Your Hands On My Skin ', 'Try to forget', 'I'm not dreaming of you', 'Drifting sideways', 'I regret', 'Foreigner'... és így tovább. A koncert végére mindenki jópár kilóval könnyebb... :)

Setlist: Take me to heaven / Unputdownable / I'm not dreaming of you / Deliver me / Aimee / Digital Dream / Drifting sideways / You are the one / Heart-shaped tumor / Turn me on / Your Hands On My Skin / Take me over / Try to forget / 6 feet underground / Beside you / I'm not enough / Endlose Traume / I regret / Foreigner / Strange affection

00.45 - A 'Strange Affection' az utolsó szám... majd a fények kigyulladnak. Mindenki kimerült... Egyfajta ébresztõként a korai Depeche Mode sláger, a 'Just can't get enough' robban ki a hangfalakból. De hát ez tényleg egy "Just can't get enough party". :)

01.30 - New Order, Camouflage, OMD és egyéb más new wave számok fordulnak elõ a DJ-k playlistjében... hála istennek nem csak Depeche Mode szól! Egy gyors átöltözés után Thomas és Lars visszajönnek a bárba, Steffen korán kidõl egy hihetetlenül durva fejfájás miatt... "Borzasztóan szóltunk!" - magyarázza Thomas és söröket tol elénk. Csak négyen maradtunk a csapatból, a többiek vagy hazamentek vagy a tánctéren pörögnek. "Semmit sem hallottunk a színpadon", folytatja, "Steffen-nek nagyon hangosan kellett énekelnie, azért fáj most a feje ennyire." De túl hangos már itt minden, Thomas a lépcsõkön túlra mutat, ahol egy privát mini-bár vár minket. A pultost nem találjuk, úgyhogy kinevezzük Larsot tiszteletbelivé :) Viszonylag hamar Thomas, Lars és a Greenhaus szintise, valamint a csapatunk mini Jägerek-kel iszik tósztot, mivel mást nem találtunk. :) Beszélünk egy keveset a DM klubokról általában, a borzasztó római fellépésrõl, de már mindenki arcán afféle "ágyban kéne már lennem" kifejezés ül. Mostanra a hely már majdnem kiürült, a bulinak vége. A tulajdonos beviharzik és udvariasan távozásra biztat minket. :) Thomas és Lars (3 csomagnyi csipsszel és sörrel) a turnébuszt irányozza be és egy rövid istenhozzád után éber álomban gyaloglunk a bérelt kocsik felé.

03.00 - Búcsút intünk Bécsnek. Köszönjük nektek, De/Vision & Co!













Fotó: Estee - kiv. utolsó öt: Liquid és Fabe



Josh:

Furcsa várakozással tekintettem a bécsi De/Vision koncert elé, hiszen az új album dalai nagyon megfogtak, és emiatt kicsit féltem is õket élõben hallani... Emellé párosult egy jó kiadós megfázás is, ami miatt majdnem lemondtam az egészet, de nem bánom, hogy nem így tettem. Legutóbb 2001. októberében, Münchenben voltam De/Vision koncerten, a TWO album turnéján, egy életre szóló élmény volt. Köszönhetõ volt ez többek között az elõzenekarnak, egy bizonyos T.O.Y.-nak is... :-) Aztán jött a Devolution album, ami számomra egy csapás volt, egy tõr a szívbe, így azt a turnét kihagytam. És most itt van a 6 Feet Underground, ami minden hibája és egyhangúsága ellenére nagyon jó lemez lett, a szövegek nagyon ütnek.

A koncert nem egy hagyományos synth-pop buli volt, hiszen a dob és a gitár nemcsak mutatóban volt ott, aktív szerepet kaptak. Igazi zúzda volt, a dalok jelentõs része teljesen áthangszerelve, már-már rockosan került elõadásra. Rögtön az elején "testközeli" élményben volt részem - mivel az elsõ sorban álltam, egy óvatlanabb pillanatban Steffen jól orrba vágott a mikrofon zsinórjával... :-) Nehéz lenne leírni a hangulatot, aki nem volt ott, az sosem értheti meg... Egy kis lyukba bezsúfolódva kb. 200 ember, egy apró színpadon pedig egy profi zenekar, profi stábbal. Már régen elszoktak az ilyen kis buliktól, ennek ellenére apait-anyait beleadtak, zúztak rendesen. A közönség aktív volt - vadidegen emberekkel egymásba kapaszkodva ugráltunk egy-egy bulisabb dalra. A csúcspont számomra természetesen a Your Hands On My Skin volt - és persze egy új dal, az Aimee.

Koncert után begyûjtöttem a setlisteket és egy dobverõ is akadt valahol... Thomas külön odajött, hogy "Láttalak ember, ott zúztál az elsõ sorban!". Merchandise-ban nem utaztam, csak egy DVD-t vettem, amit igen baráti áron árultak... Az este egyetlen negatívuma a hangszálgyulladás, ami azóta is némaságra ítél... :-(








Fotó: Estee - kiv. utolsó öt: Liquid



Kata:

Öröm volt látni, hogy egy ilyen kicsi, de annál lelkesebb közönségnek is ekkora kedvvel játszanak. Látszott, hogy õk is nagyon élvezik. Steffen folyton vigyorgott, és mint mindig, imádnivalóan ugrált a színpadon :) A fiúk most is nagyon közvetlenek voltak, Thomas örömmel pózolt velünk egy közös fotó erejéig. Ismét egy maradandó kellemes élménnyel lettünk gazdagabbak. :)






Fotó: Estee - kiv. utolsó: Liquid



LoviGabi:

Uszkve délután fél 4 körül sikerült elrajtolnia a zsinagóga környékérõl a Fabe-pmar-Estee-liquid-josh-LoviGabi kommandónak, közben értesültünk arról, hogy a MarK-Kata-Alex-ShapeGábor csoportosulás Budaörsön vár minket az Osztyapenko környékén, és hogy sem Fiesole, sem josh egyik ismerõse nem jön a koncertre. Bevásárlás, elindulás, a határig vagy 4 helyen megállás :), de egyébként sima volt az út. Bécsben volt egy kis kerengés a helyszín megtalálását illetõen, de még így is - relatíve - korán érkeztünk. Így pl. lementünk a hivatalos nyitás elõtt, éppen elcsíptük a soundcheck végét, végignéztünk a merchandise kínálatát és gyönyörködtünk a CD-k/DVD barátságos árain. 16 EUR volt az 'Unplugged' DVD, 12 EUR a 'Devolution' és a '6 feet underground', 5 EUR a 'Drifting sideways EP', viszont a pólók-pulóverek árát némelyikünk sokallotta. Összefutottunk Synthfan-ékkal is, elmentünk kajálni, aztán együtt vártuk a fellépõ zenekarokat.

Greenhaus: Biztosan nem vagyok egyedül e topicban, aki a koncert napjáig szinte semmit sem hallott ettõl a bandától. Én azóta sem találok tõlük szinte semmit az "underground" beszerzési forrásaim környékén... Ennek ellenére sokunk számára biztosan kellemes meglepetést szerzett az a 10 szám, amivel a De/Vision elõtt felléphettek. Felettébb érdekes összeállítású a csapat: 4 tagú, 3 hím és 1 nõnemû egyén a felállás, a hölgy ráadásul egy cirka 8 centis csótányroppantót is viselt, ennek ellenére még így is egy fél fejjel alacsonyabb volt tõlem :)), a 3 pasi mind gitárral, közülük az egyik az énekes hölggyel megosztva még szintetizátorozott is. A zenei mûfajukat nem tudnám egyértelmûen meghatározni, késõbb a honlapjukat böngészve úgy tûnik, ez még nekik sem teljesen sikerül. Apró problémának nevezném, hogy többségében lassú számokat adtak elõ és az énekes színpadi mozgása sem volt valami lendületes, viszont a dinamikusabb, már-már pörgõs dalok egyértelmûen bejöttek, lásd pl. a Trigger címû dalt. :D

De/Vision: Ó, hát róluk mit is mondhatnék minden elfogultság nélkül? :) A színpad térdmagasságban volt, az egyik kontroll-hangfalra fel volt ragasztva egy setlist, így néhányan meglehetõsen jól értesültek lettünk a koncert kezdetére - sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Blue Moon-t itt sem hallhatjuk élõben. :( Steffen elemében volt, a helyszûke dacára igyekezett sokat mozogni a színpadon, minket is megmozgatott és több népszerû szám alatt meg lett énekeltetve a közönség is, ld. Foreigner, Try to forget, Your Hands On My Skin , I regret, Drifting sideways. Kb. hajnali fél egykor lett vége a koncertnek... Nekem nagyon bejött ez a családias hangulat, számomra sokkal emberközelibb érzés átélni egy ilyen koncertet, fõleg úgy, ha elõtte-utána találkozhat a tagokkal, beszélgethet(ne) velük, nekem sajnos ehhez messze nem elegendõ az angol tudásom... :( Örülök, hogy hétfõn részese lehettem ennek és köszönettel tartozom minden jelenlevõnek.










Fotó: Estee - kiv. utolsó három: Liquid



ShapeGábor:

Ismét elcsodálkoztam azon, hogy egy ilyen kis helyen így be lehet lõni a hangot. Még akkor is, ha a zenekar elégedetlen volt a hangzás miatt. Majd nálunk megtanulják a magyarok istenét... persze, ha jönnek. Turné... road-ok... shop... rohadt nagy busz :) Ja igen... és a Strange affection.





Fotó: Estee - kiv. utolsó: Liquid



Depi:

Eléggé szórakoztató utunk volt kifelé, elsõsorban azért, mert végig D/V szól, másodsorban pedig fogalmunk se volt, hogy hol kell lejönni a körgyûrûrõl... de amilyen szerencsések voltunk, a Monastery utcájára merõleges utcában sikerült kilyukadnunk, így innen már tényleg csak pár pillanat volt, hogy megérkezzünk. Már csak a parkolást kellett megoldani, ami nem volt olyan egyszerû, de kedves sofõrünk ezt egy huszárvágással lerendezte. Azt hiszem, az osztrákok néztek egy nagyot, mikor látták a végeredményt. Aki velünk volt, az tudja, mirõl beszélek...

Az elõzenekarról nem sokat írnék, nekem valahogy nem igazán jöttek be. Amíg õk zenéltek, addig én megpróbáltam felébredni, mert a szombati Living Room-béli buli után még nem igazán sikerült regenerálódnom.

Aztán jöttek Õk!!! Nagyon vártam már ezt az estét és elmondhatom, hogy nem csalódtam. Bár eléggé elfogult vagyok, úgyhogy felõlem akár rosszul is játszhattak volna... de nem így történt. Sorra adták elõ a kedvenceimet, - Aimee, Digital Dream, I'm not dreaming of you -, úgyhogy részemrõl teljes volt az extázis. Persze csak visszafogottan, de belül azt éreztem, hogy IGEN, IGEN, IGEN!!!!! Aztán mikor láttam Steffen-t táncolni, nem lehetett a vigyort levakarni az arcomról. Néha egész érdekes volt, de ez adta meg a varázsát. A hangjáról meg azt hiszem, nem kell mondani semmit... szinte tökéletes. Teljesen magával ragadta a közönséget, egy emberként énekelt vele mindenki. Meg kell említenem a magyar rajongótábort, akik szép számban képviseltették magukat, ez a "Vissza, vissza!" kiabálásakor erõsen észrevehetõ is volt. Nem hiszem, hogy túlzás lenne azt állítani, hogy a közönség túlnyomó részét mi alkottuk. Nagy élmény volt a koncert, nagyon régóta szerettem volna õket élõben látni, és egészen mostanáig nem sok esélyt láttam erre, tekintve, hogy hozzánk ennyire közel még nem játszottak.

Egészen reggelig hallgattam volna... azon viszont meglepõdtem, hogy a Monastery olyan korán bezárt. Talán, mert hétköznap este volt? Szerintem biztos volt még rajtam kívül olyan, aki szívesen maradt volna még. Hazafelé egymás szavába vágva beszéltük meg az estét, bár sejtettük, hogy kell 1-2 nap, mire teljesen megemésztjük. A mai napig, amikor D/V-t hallgatok, elõttem van az a hétfõi nap. Viszont elmondhatom, hogy most életemben elõször aludtam pályaudvaron, nagy "élmény" volt!

Szerintem az a kedves útitársunk is így gondolta, akitõl Borg hajnali fél 6-kor megkérdezte, hogy van-e piros cérnája. Szegény, eltelt kb. 5 perc, mire rájött, hogy mi is a helyzet. :-)





Fotó: Liquid



Theborg:

Ami engem a legjobban megfogott a fiúk magyarországi látogatásakor, illetve a mostani bécsi koncerten az az emberközelség. Ekkora bandától az ember már szinte fellengzést vár, azt, hogy ha megszólítod õket, akkor "Hagyjál békén, sztár vagyok!" viselkedéssel koptatnak le. Õk ennek szöges ellentétei, mindenféle fennhéjazás nélkül szóba állnak a rajongókkal, poénkodnak, pózolnak a fényképezõgépek elõtt jópofán. Ezt igazán csak akkor tudod értékelni, mikor mondjuk a beszélgetés után nem sokkal Steffen a színpad tetejérõl énekelve vigyorog vissza rád, vagy mikor otthon ülsz és a hangfalakból az õ zenéjük szól. Átvillan rajtad, hogy igen, igen, Õk azok, akikkel együtt csocsóztam, söröztem és Õk azok, akik miatt képes volt annyi magyar rajongó egy szomszédos országba utazni, hogy megtöltsék az elsõ sorokat. Õk azok, akiknek egy idegen országban magyarul szólt a "Vissza-vissza!".





Fotó: Liquid



EBM is dead:

Nekem is nagyon tetszett ez a testközeli élmény, igazi klubkoncert-hangulat uralkodott. A Greenhaus fellépését mi italok elfogyasztására cseréltük, amit én az utólag meghallgatott számok, illetve Alex, a D/V merchandise munkatársának véleménye ("olyan, mint egy rossz Massive Attack-utánzat...") alapján cseppet sem bánok. Külön kiemelném viszont, hogy a De/Vision kis megszakításokkal ugyan, de két órát játszott, ami a "Monastery-szaunában" nem kis teljesítmény. Szimpatikus volt az afterparty DJ-inek playlist-je is, hallhattunk Camouflage-t, DM-et, OMD-t és még rengeteg kellemes muzsikát, sokkal jobbakat, mint amit a NamNamBuli után zúztak az arcunkba. Kár, hogy kettõkor felnyomták a világítást, kicsit sem finoman jelezve, hogy haza kéne mennünk. Köszönöm minden jelenlévõnek, hogy együtt bulizhattunk.






Fotó: Liquid



Somebody & Picoló:

De/Vision király volt, az elõzenekar... hát az a cipõ! Pincés hangulat, légszomj megviselt bennünket magas adrenalin-szintet eredményezve, a színpad, hang és fény elmaradt a várttól (1:0 a Végállomás javára)! Sokan voltunk hazaiak, ez minõsíti jó ízlésünket, emelte hangulatunkat. See you next time De/Vision live in Hungary! U.i.: csak a kebab ne lett volna chilis, a fantasztikus élmények mellett erre másnap is emlékeztünk!





Fotó: Liquid



Liquid:

Szeptember 4-e után újra elindultunk Bécsbe, ezúttal De/Vision koncertre. :) Sima utunk volt kifele és elég jól megtaláltuk [újra ;)] a helyet. Gyorsan lenéztünk a Monastery-be, ahol javában hangolt az elõzenekar. Miután köszöntünk Steffen-nek - aki láthatóan nagyon örült Nekünk -, hagytuk õket tovább próbálni.

Rövid városnézés után visszamentünk, ekkor már kisebb tömeg várakozott a bejáratnál. Miután leértünk, rögtön vásároltunk is egy csomó D/V cuccot, majd összefutottunk Thomas-szal, váltottunk vele pár is pár szót. :) Nem sokkal késõbb már kezdett is az elõzenekar, a Greenhaus. Ez egy angol banda, akiknek a zenéje engem leginkább a Morcheeba-ra emlékeztetett, nagyon jó bemelegítõ zenét nyomtak.

Aztán következett az, amiért kiutaztunk... a De/Vision koncert. A koncert fantasztikus volt, 21 számot játszottak, nagyrészt az új albumról, de a régi nagy slágerek is felcsendültek. Végig nagy tombolás volt, de kiemelkedett ezek közül a Your Hands On My Skin és a Try To Forget. Ezeknél szinte "felrobbant" a Monastery. :) Amikor lement a fõprogram, a közönség természetesen ráadást követelt és itt a magyarok hangban elnyomtak mindenkit, ütemesen szólt a "Vissza, vissza!" :) (Közel két órát játszottak ráadással együtt, ami nem kis teljesítmény.) Steffen végig pörgött, táncolt és kontaktolt a közönséggel. A lassú számok is nagyon szépen szóltak - pl. 6 Feet Underground -, plusz jól jött egy kis pihenõként a zenekarnak is.

A koncert után pihentünk egy picit, miközben kellemes zene szólt a DJ-nek köszönhetõen. Késõbb összefutottunk újra Thomas-szal, készült egy-két fotó és mivel hajnali kettõkor lefújták a bulit, élményekkel feltankolva elindultunk hazafele. Itthon aztán rögtön meg is néztem a kint vásárolt DVD live felvételeit, csak mosolyogtam magamban és arra gondoltam, hogy milyen szuper este volt... :)











Fotó: Liquid - kiv. elsõ és utolsó három: Estee, Alex



MarK:

2004.09.13. hétfõ, 12 óra. Gábor és Alex átjönnek ebédre, természetesen elõtte lecsúszik egy kis aperitif. Majd persze 1 sör. Ebéd után a többiek jelzik, hogy nem tudnak felvenni minket a megbeszélt idõben. Újabb sör. Indulás 4 körül, a buszban 1 sör. Este 7 felé érkezés Bécsbe, a Monastery-hez. A hely minden elképzelést alulmúlóan kicsi mivoltának döbbent konstatálása, találkozás Steffen-ékkel, majd hirtelen felindulásból 1 sör. Evés, hülyülés, beülés egy szomszédos sörözõbe. 2 sör. Este 11, koncert! 2 óra remek hangulat, ragyogó setlist, kitûnõ session zenész teljesítmények, ill. csodás Steffen ének. Csúcspont a Strange Affection-nél zúgó "vissza, vissza" a nem kis létszámú magyar különítménytõl, de hiába, mi is tudjuk, vége... 1 sör. Kb. még egy óráig emésztjük az élményeket, aztán elköszönés a többiektõl, irány Budapest. A koncert túlságosan családias jellegébõl adódó pozitívumok mellett azért a nagyobb közösségi élmény miatt a következõ turné alkalmával megint inkább Berlinbe mennék, mint tavaly. Persze azért soha rosszabb élményben ne legyen részünk, mint Bécsben. :).





Fotó: Estee - kiv. utolsó kettõ: Liquid



Orsi:

"Take me to heaven"... Tavaly júliusban ismertem meg azt a lelkes baráti társaságot, akiknek - többek között - a szept. 13- i remek estét is köszönhettem. A De/Vision-t is õk ismertették meg velem, hálás vagyok ezért! Azóta szerettem volna élõben látni-hallani a zenekart, amióta elõször hallhattam néhány számukat, és a Monastery-ben én is az elsõ sorban tombolhattam. A koncert az elejétõl a végéig remek volt! Egy dalt emelnék ki, mely számomra a csúcspontot jelentette: "Your Hands On My Skin ". A közönség itt aztán tényleg egy emberként élt és mozgott, énekeltünk, ahogy csak a torkunkon kifért! Ezt leírni nem igazán lehet, mert egy élõ koncert még a legtökéletesebb zenei berendezéssel sem pótolható. Ott kell lenni, egy levegõt szívni zenészekkel és rajongókkal, látni az érzelmeket, átélést az énekes arcán, érezni, ahogy testedet-lelkedet átjárja a zene... De hogy ilyet érezz, szükség van egy zenekarra, mely meg tud érinteni zenéjével. A De/Vision pont ilyen. És szükség van olyan emberekre is, mint akik engem vettek körül: arra a remek kis csapatra, akik igazán jó hangulatot teremtettek. És mikor felhangzott - ráadást követelve - a német "Zugaben!", azt a mi "Vissza!" kiáltásunk túlharsogta! Köszönet Steffen-nek és Thomas-nak! Köszönet a barátaimnak is! Legközelebb, VELETEK, Magyarországon 6 Feet Underground!





Fotó: Liquid



Alex:

A legnagyobb élményem talán az, amikor ShapeGáborral elloptuk a lufit a közeli McDonald's-ból. A csintalanság elkövetése rettentõen nagy merészséget igényelt. Elõször kifigyeltük Õket, dekorációként szolgálva ott lógtak az ablak elõtt és nézték az embereket. Szerintem röhögtek is rajtuk, ahogy tömött pofával zabálták a sok friss finomsággal megtömött ízletes hammmmburgereket. Persze már a helyünket is úgy választottuk meg Gáborral, hogy közel legyünk a kiszemelt áldozatokhoz. Az étkezés végeztével egy hirtelen mozdulattal magunkkal ragadtunk két kis lufit és mit sem sejtõ tekintettel kisompolyogtunk a helységbõl. Sajnos egyikük nem bírta az elrablással járó sokkot feldolgozni, ezért kipurcant az elsõ kanyarban, de kistestvére mind a mai napig "dekorálódik" egy bérlakás nappalijában.

A koncert amúgy csúcs volt, nagyon tetszett, a dobos kegyetlenül jól nyomta, a gitáros is jól hegesztett... szóval úgy gondolom megérte kimenni, és ha - remélhetõleg - eljönnek Budapestre, akkor biztosan ott leszek. Az is mindenképp pozitív volt, hogy a pultos lányok becsületesen szolgáltak ki minket, külföldieket.




Fotó: Estee - kiv. utolsó: Liquid
| | 10 hozzászólás © estee
Hozzászólok
nandi101   2004. szeptember 28., Kedd ( 18:00 ) #10
Regisztráció időpontja:
2004. június 28.
Üzenetek száma: 9730
Remélem sikerül a D/V koncert bp-en.Nem hagynám ki semmi pénzért!Még egy kedvencemet láthatnám élõben!
d4m4g3   2004. szeptember 27., Hétfő ( 14:40 ) (#3) #9
Regisztráció időpontja:
2002. augusztus 8.
Üzenetek száma: 9870
Shir-Khan (#3) írta:
Ha XP-d van, és nyomsz egy tulajdonságokat, akkor látni fogod az elvi és a tényleges foglalást is... tanulságos.


vagy hasznalj operat es nezd meg a legalso infosort letoltes kozben [tudom, salander uzeni, firefox :D]
liquid   2004. szeptember 27., Hétfő ( 14:25 ) (#6) #7
Regisztráció időpontja:
2004. április 7.
Üzenetek száma: 10274
2011. május 26-án reggel megszületett a lányunk, Korina! Apa lettem! :)
Shir-Khan (#6) írta:
liquid (#5) írta:
Idegenvezetés? Mondjuk én még nem ismerlek személyesen - idegen vagy ;) -, szóval ki tudja... lehet... 8)))


Egyelõre még csak viccelõdtem, egyébként is, az az én szakmám, azt nem adom, az disznósajt! :P


Vettem a lapot elõbb is és most is. :)
liquid   2004. szeptember 27., Hétfő ( 14:17 ) (#4) #5
Regisztráció időpontja:
2004. április 7.
Üzenetek száma: 10274
2011. május 26-án reggel megszületett a lányunk, Korina! Apa lettem! :)
Shir-Khan (#4) írta:
Egyébként ha már ennyien ennyi szépet mondtok a De/Vision-rõl, akkor talán bele kéne végre hallgatnom?!


Csak támogatni tudom ezt az ötleted. ;)

Shir-Khan (#4) írta:
Ja, Liquid + Estee, ha még egy párszor elmentek a Monasterybe, utána idegenvezetést is vállaltok? :P Minden alkalommal városnézés?


Hááát... mindig szakítottunk idõt arra, hogy várost nézünk picit, ha már ott vagyunk. :) Szép város Bécs. Idegenvezetés? Mondjuk én még nem ismerlek személyesen - idegen vagy ;) -, szóval ki tudja... lehet... 8)))
3357   2004. szeptember 27., Hétfő ( 01:51 ) #2
Regisztráció időpontja:
2003. augusztus 6.
Üzenetek száma: 7656
hogy lett ez tobb, mint 2 mega?
d4m4g3   2004. szeptember 27., Hétfő ( 00:28 ) #1
Regisztráció időpontja:
2002. augusztus 8.
Üzenetek száma: 9870
rough n tough n dangerous! nagyon alapos munka, szeretettel es gondoskodassal! [csinaljunk d/v koncertet MOST!]

:(


Ez az oldal nem jöhetett volna létre, ha nincs a www.pardey.org
Oldalaink megtekintéséhez IE 5.5+ valamint Flash plug-in szükséges. Impresszum | E-mail
Design: Monokrome Vision