Created from electromagnetic fields in 0 milliseconds;
 
  •  

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

 
Felhasználónév
Jelszó
 
 
Mi legyen az LD50 "utód oldal" neve?
DarkDimension
 
(21.3% - 40 szavazat)
LD51
 
(40.1% - 75 szavazat)
LD100
 
(28.3% - 53 szavazat)
Más, írok kommentek közé
 
(10.1% - 19 szavazat)
 
: : : : : :
 
<<< [1102] 1101 1100 1099 1098 1097 1096 1095 1094 1093 (1092‑1083) (1082‑1073) (1072‑1063) (1062‑1053) (1052‑1043) (1042‑1033) (1032‑1023) (1022‑1013) (1012‑1003) (1002‑903) (902‑803) (802‑703) (702‑603) (602‑503) (502‑403) (402‑303) (302‑203) (202‑103) (102‑1) >>>
Hozzászólok
anthea   2002. augusztus 22., Csütörtök ( 21:26 ) Indító hozzászólás
Regisztráció időpontja:
2002. augusztus 18.
Üzenetek száma: 83
"Légy tûzforró vagy jéghideg,
A közöny megöli a lelkem."
*STICKY POST*
by 9th & Sick


Idézetek regényekbõl, versekbõl, dalszövegekbõl, szállóigék és társaik. Tehát az osztálytársak, tanárok, haverok stb nagy megmondásait nem ide, hanem az msn/chat logok, aranyköpések topicba várjuk.


hasonló topikok:
Msn/Chatlogok, Aranyköpések

LD50 forum FAQ
Case   2012. május 30., Szerda ( 23:58 ) #16516
Regisztráció időpontja:
2002. október 17.
Üzenetek száma: 7803
RRRÖÖÖAAARRR!
"You will burn for this"

(Angel Heart)


"Lófaszt"

(Blade Runner)



részemről ennyi. sziasztok, kösz mindent, hiányozni fog ez az egész ami az ld50 volt.
Project_2501   2012. május 30., Szerda ( 23:43 ) #16515
Regisztráció időpontja:
2007. május 6.
Üzenetek száma: 4646
We aren't even sure that Project 2501 really is a bug
---
It's the
>> final <<
Countdown
It's nice to be important, but it's more important to be nice.
Posse ! You keep the spirit alive !
;)
bambi   2012. május 30., Szerda ( 12:08 ) #16514
Regisztráció időpontja:
2006. december 3.
Üzenetek száma: 8771
I have to return some videotapes.
A szél papírdarabokat pörgetett a járdán és az úttesten: villamosjegyet, sztrájkra szólító röpcédulát és megsárgult, szakadozott újságlapokat. Néha lövés dörrent.
Azok négyen ott álltak a lámpaoszlopra akasztott macska körül, kezükben esernyővázból készített íjak és nyilak.
- Te következel, Dagadt – mondta Kesztyű, a vezér. – Ki a macska?
- U-u-uuuu! – ordította amaz. – Uhhhh! Sziu indiánok vagyunk! Ki a macska? –
Marokra fogott egy nyílvesszőt. – Mit gondoltok, ki a macska? – És torkaszakadtából üvöltve felelt rá:
- Az a rohadt házmester! Az az átkozott, mocskos házmester, aki elvette a labdánkat! - Magasba lendült a keze, és a macskába döfte a nyílvesszőt.
- Most te jössz, Hosszú – mondta a vezér. – Hosszú, ki a macska?
Hosszú megmarkolta a nyílvesszőjét, és a macskának rontott. De ki legyen a macska? Valami komolyat kéne kitalálnia, nem olyan gyerekeset, mint a Dagadt. De mit? Valami olyat kéne mondani, amit ezek nem tudnak utánozni, olyat, hogy hanyatt essenek. Olyat kéne mondani, amit akár maga Tűzoltó Riberra is mondhatna, aki – mindenki tudja – egyszer megrágott és megevett kilenc söröskorsót.
Hogy időt nyerjen, torkaszakadtából ordított, és szökellve ugrált a macska körül, mint aki csakugyan élvezi ezt a játékot. És egyszeriben fölvillant a szeme, mint akinek eszébe jutott valami.
- Vesszenek a fa…
Elharapta a szót: hirtelen kétely fogta el, faszistának vagy fasisztának ejtik-e, amit mondani akart. Elvörösödött, s mint akinek a legutolsó pillanatban jut eszébe az, amiről biztosan tudja, hogy mondják ki fennhangon, felordított:
- Ki a macska? A rohadt zsidók! Vesszenek a zsidók!
Belevágta a nyílvesszőt a macskába, s úgy nézett körül, mint aki biztosan tudja, csakugyan olyan szót használt, amiért nem nevethetik ki.
- Jól van – bólintott Kesztyű. – Rendesen csináltad.
Megmarkolt egy nyílvesszőt, és teleszívta magát levegővel.
- Kérdezz nekem, Hosszú.
Amaz félszegen, boldogan elvigyorodott.
- Ki a macska? – bömbölte. – Kesztyű, ki a macska?
Kesztyű összehúzott szemmel megállt a karmait kimeresztő, zsinegen himbálózó állat előtt, aztán lassan fölemelte a nyílvesszőt, kissé hátrahajolt, és teljes erőből döfött.
- Klári! Az a dög! Az a macska: csak gimnazistákkal megy végig az utcán! Kis kurva, ringyó! Az a macska!
Minden szitoknál ököllel vágott a macskába. Mikor abbahagyta, lihegett, és zavarosak voltak a szemei. Csönd volt egy percig.
- Te nem játszol, Vörös? – kérdezte Kesztyű.
Odanyújtott neki egy nyílvesszőt, de amaz eldobta. Meztelen kézzel esett a macskának, amely utolsó erejével küzdött: a két test egybecsavarodott a zsinegen, tompa, nyávogó hörgés hallatszott, és a vékony, görcsös, kiáltozó gyerekhang.
- Ki a macska? A kurva apám meg az anyám! Jaj, a szemetek, a rohadt dögök! Az apám meg az anyám!
Hüvelykujját a macska szemgödrébe vájta, karjával átölelte az állatot, minden erejével magához szorította, és ordítva, jajgatva sírva fakadt.
A másik három mozdulatlanul, megdöbbenve nézte: mindegyik tudta, hogy a Vörös szülei meghaltak: nyolc nappal ezelőtt végzett velük egy géppisztolysorozat, mikor burgonyáért álltak sorba a Vásárcsarnok előtt.
/Hajnóczy Péter : Ki a macska?/
MezeiNyul   2012. május 29., Kedd ( 20:29 ) (#16512) #16513
Regisztráció időpontja:
2005. április 16.
Üzenetek száma: 1000
Járd csak a kényelmetlenkedõk útját.
A békülékenyekkel vagyok én.
zsubenyovszky.blogspot.com
alkoto5.hu
arden (#16512) írta:
MezeiNyul (#16511) írta:
...
Kurt Vonnegut Jr.: Ötös számú vágóhíd


/off: Látom Apu osztja az olvasnivalót :)


;) is!

Az elbeszélés végső tanulsága pedig a következő: „A férfiak tökkelütöttek. A nők elmebajosak.”

Kurt Vonnegut Jr.: Időomlás

arden   2012. május 29., Kedd ( 20:18 ) (#16511) #16512
Regisztráció időpontja:
2005. február 12.
Üzenetek száma: 2577
MezeiNyul (#16511) írta:
...
Kurt Vonnegut Jr.: Ötös számú vágóhíd


/off: Látom Apu osztja az olvasnivalót :)
MezeiNyul   2012. május 29., Kedd ( 20:14 ) #16511
Regisztráció időpontja:
2005. április 16.
Üzenetek száma: 1000
Járd csak a kényelmetlenkedõk útját.
A békülékenyekkel vagyok én.
zsubenyovszky.blogspot.com
alkoto5.hu
Alkalomhoz illő.

„A legfontosabb dolog, amit a Tralfamadoron megtanultam: hogyha valaki meghal, az csak úgy tűnik, mintha meghalt volna. Továbbra is tökéletesen eleven marad a múltban, éppen ezért nagy butaság, ha sírnak a temetésén. Minden egyes pillanat, a múlt, a jelen és a jövő, mindig is létezett, és mindig létezni fog. A tralfamadoriak pontosan úgy látják a különböző pillanatokat, ahogy mi például a Sziklás-hegység egyik szakaszát láthatjuk. Ők azt is észlelni tudják, hogy mennyire állandó minden pillanat, és meg tudnak látni bármely pillanatot, amely érdekli őket. Ez csak illúzió itt nálunk, a Földön, hogy az egyik pillanat úgy követi a másikat, mint a zsinórra felfűzött gyöngyszemek, meg hogy ha egyszer elszállt egy pillanat, akkor az örökre eltávozott.

Ha egy tralfamadori megpillant egy holttestet, csupán arra gondol, hogy a halott személy abban az adott pillanatban rossz állapotban van, ám ugyanez a személy számos más pillanatban remekül érzi magát. Mármost, ha én jómagam azt hallom, hogy valaki meghalt, egyszerűen vállat vonok, és azt mondom, amit a tralfamadoriak is mondanak a halottakra, ez pedig az, hogy: Így megy ez.



Kurt Vonnegut Jr.: Ötös számú vágóhíd
Annebaites   2012. május 29., Kedd ( 14:35 ) #16510
Regisztráció időpontja:
2009. március 5.
Üzenetek száma: 2547
Non Omnis Moriar
"Félek, nem tudod megbocsájtani
eltékozolt, ostoba, könnyű múltam
és majd ezerszeresen fáj, ami
ezerszer fájt, míg szeretni tanultam.

Félek, nem ér majd annyit életem,
törekvésem és vágyam, testem, lelkem,
hogy megbecsülj, ha el nem érhetem
önnön jóságom útján győzedelmem.

Nehéz a szívem, hiszen bút fogan:
örömöm tán a büntetések hozzák,
hogy sírva nézem majd, ha boldogan
sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád."
Satanka   2012. május 29., Kedd ( 13:35 ) #16507
Regisztráció időpontja:
2006. március 4.
Üzenetek száma: 2179
Nem muszáj kedvelnünk egymást, de jobban jársz azzal ha kijövünk. :D
"... de ember nincs, aki saját korától független és szabad lenne, hiszen az egy illúzió."

György Péter @
Zsikk   2012. május 22., Kedd ( 22:25 ) (#16504) #16505
Regisztráció időpontja:
2007. április 14.
Üzenetek száma: 347
[i]Like a bad star, I'm falling faster down to...

bambi (#16504) írta:
"Milyen tisztán láttam mindig az állapotomat, és mégis mindig mennyire gyerekként cselekedtem; ma is milyen világosan látok, és még sincs semmi reménye a javulásnak."
Goethe: Az ifjú Werther szenvedései


O mein Gott....
bambi   2012. május 22., Kedd ( 22:05 ) #16504
Regisztráció időpontja:
2006. december 3.
Üzenetek száma: 8771
I have to return some videotapes.
"Milyen tisztán láttam mindig az állapotomat, és mégis mindig mennyire gyerekként cselekedtem; ma is milyen világosan látok, és még sincs semmi reménye a javulásnak."
Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
Herbert_West   2012. május 20., Vasárnap ( 12:48 ) #16503
Regisztráció időpontja:
2004. szeptember 10.
Üzenetek száma: 21581

HWLD50
kukac
gmail
pont
com
Wass Albert a nemzeti radikális Coelho

a magyar blogszféra bugyraiból

és mennyire igaza van
krankerhund   2012. május 16., Szerda ( 07:55 ) #16502
Regisztráció időpontja:
2004. december 9.
Üzenetek száma: 2920
"Minden új egy megoldhatatlannak látszó problémából születik, keményen dolgozunk, de megrekedünk, szinte már feladjuk, majd hirtelen megvilágosodunk: jön a megoldás. Az új ötlet jó hangulatban jön, kémiai reakciók révén agyunk jobb féltekéje működésbe lendül, majd megszületik a felismerés. Ellazult állapotban jöhet csak az új ötlet, nem logikus gondolkodásból: görcsölve nem megy. Eltérő területek összekapcsolásából ugrik elő az új, a terület szakértői helyett kívülről érkezők friss látásmódja kell a sikerhez."

:fejét veri a falba:

amúgy az idézet a nemzet jobbkezétől származik (aka nemzetgazdasági miniszter), egy párhuzamos univerzumból

<<< [1102] 1101 1100 1099 1098 1097 1096 1095 1094 1093 (1092‑1083) (1082‑1073) (1072‑1063) (1062‑1053) (1052‑1043) (1042‑1033) (1032‑1023) (1022‑1013) (1012‑1003) (1002‑903) (902‑803) (802‑703) (702‑603) (602‑503) (502‑403) (402‑303) (302‑203) (202‑103) (102‑1) >>>

:(


Ez az oldal nem jöhetett volna létre, ha nincs a www.pardey.org
freestat.hu Oldalaink megtekintéséhez IE 5.5+ valamint Flash plug-in
szükséges.
Impresszum | E-mail
Design: Monokrome Vision