"Mi lenne, ha a szomorúság folyója
Tengerré változna?
Lehetne-e több ezer másik olyan történet, mint a tiéd és enyém?
Egy szívet akartál,
Egy lelket akartál
Jobban, mint bármi mást a világon.
De halálra vagyunk ítélve..."

"Szeretem a ...nem szokványos dolgokat, helyeket, lenyűgöznek. Csodálom az Isten adta természeti szépséget. Elragadnak a színek, a téli fények, illatok és megszületik bennem egy furcsa hangulat. Furcsa, de csodás hangulat. Átjárja lényem. Érzem a tél illatát, körbe járja a várost, az útcákat, az otthonokat. Megállok. Lehajolok, megigazítom a lábamon feszülő fekete necc harisnyám, ujjaimat finoman végig húzom lábam vonalán. Finom ujjbegyeim érintése közben, arra gondolok, miért nem a te ujjaid futnak végig bokámon, vádlimon. A hiányod egyre csak őrjítőbbé teszi a perceket, de várlak, mert tudom hamarosan megérkezel. Várlak, mert hozod szívedben hozzám a szeretetet, amiért sóvárgok, amire vágyok, amiért létezek. Várlak a csend varázsában. Várlak…"

"Minden nap csak jobban UTÁLok normáknak élni, formáknak beszélni, kiket qrvára nem érdeklek, de kérdeznek csak azért, hogy a látszatot fenntartsák. UTÁLom a pórázomat, az áramot, mi hol rázogat, hol meg nem, a karmám majd hozzászoktat."

"Én egy érzékeny gyermek vagyok. Szeretném tudni miért nyugszik le a nap és miért kel fel naponta. Hallom, hogy a szél játszik a szélben. Látom, hogy örülnek a fénynek. Akit szeretném, ha mindenki szárnyalna Én egy érzékeny gyermek vagyok."
"kick the chair right down under me, leave me hanging alone in misery..." /The 69 eyes - The Chair/