Többnyire minden iránt érdeklődöm, ami elég pezsgést és kalandot ígér, valamint ami elég "elvont" az én amúgy is homályos gondolataimhoz:)

Pl:

koncertek



barátok

versek

fényképek(főleg fekete-fehér kivitelben

régiségeket




sminkelni és sminkelve lenni


piercingeket itt is, ott is ;)


magamba mélyedni

hosszú beszélgetések

az első csókokat



sokat sejtető fehérneműket;)



gyertyákat, kelyheket, füstölőket


tükröket


álmokat átélni és álmokat fejteni

A fentiek közül csemegézhetsz;) (u.i. még szerkesztés alatt van)



apróságok, amelyek nem hiányozhatnak az életemből:

teaaaaaaa minden mennyiségben



félédes vörös bor

Ebből is van egy listára való (mondjuk nincs köztük olyan, amit ha a helyzet úgy hozza, ne tudjak elviselni)

Tehát:

korán kelni

az élet marhaságain vitatkozó embereket

a felszínességet és a közönyt

a megbélyegzést

akik megpróbálnak másokat manipulálni

a féltékenységet

"Ha felidézzük, hogy mindnyájan õrültek vagyunk, az összes rejtély eltûnik és az élet dolgai magyarázatot nyernek." Mark Twain


Gyökerek nélkül

Túl messze mentem..s még épp közel
Vagyok, hogy távozni láss
Megszürkült hétköznapok szürkés, ködös
Lencséin át

Tudom nem ez a legkönnyebb lépés
Mégis másképp mostohább
Mintha közös álmunk halott súlyát
Együtt gördítenénk tovább

Az évek telnek, tovább tépnek
Így gyökerek nélkül
Meghajlanék, de félek
Mi vár, ha a szél elül
S az élet, mivé lesz
Ha csak megszokás, mi ûz
Mindegy, hogy ég vagy parázslik
Csak izzon, benned a tûz

Hiába kérded, soha nem értettem

Miért vágyom mindig máshol lenni
Egy kevés érzés, vágy, melegség
Vonz, mégis kevés
S az álom, mely engem kísért
Bennem él - mindig megtalál
Hogy elmenjek olyan messze,
Hol senki nem keres már

De mi van, ha nincs több, csak ennyi várt
Ez volt a sorsom, ennyi járt
Hol tudom meg, hogy ez itt a vége
És nem vezet már út felfelé...