Művészetek, értsd:
festmények, grafikák, fotók, zene, irodalom

Tudományok közül:
Csillagászat, psichológia, filozófia

Okkult dolgok, mint:
Tarot, alkímia, asztrológia eléggé a szőre mentén. Inkább csak saját magam szórakoztatására: kivetett kártyából / radix alapján megmondani a frankót a kiszemeltnek, akinek erre leesik az álla és tényleg elhiszi, hogy akármi. Pedig!

Emberi játszmák... érdekesek, ha elég nihil vagyok épp, még szórakoztatóak is. Bár nyakig bennük lenni kissé idegesítő.

Unalmas dolgok, amik az olvasót úgyse érdeklik.

Zenét, kicsit bővebben, skatujázva, éppen ahogy gondolom :

+ Gót, mostanság egyre ritkábban, kezd kissé műanyag jellegű lenni. Néhány előadó:
- Type O Negative, ami mondjuk legyen inkább metál ...
- The 69 Eyes... bugyiröptető tinilányoknak, de néha elmegy
- Theatre of Tragedy, nálam örökzöld
- Seraphim Shock
- Fields of the Nephilim . . . eddig hogy hagyhattam ki? Ja, nem akartam szerencsétleneket a 69 Eyes-al egy kategóriába helyezni.

+ Industrial (nem tücc az, csak műanyagból van), szívesen hallgatom, ezeket például:
- Deine Lakaien, bármikor
- Diary of Dreams
- Sopor Aeternus
- Crematory (inkább ideraktam, elég mű újabban)
- DeathStars

+ Black, ez dominál most:
- Samael, ami újabban kissé világosfekete
- Sirenia
- Tristania (bár szinte ez ugyanaz)
- The Kovenant
- Theatres des Vampires

+Japán, hát igen... olyan ez, mint a radioaktív sugárzás... megfertőz és még terjeszted is...
-Déspairs Ray
-Dir en Grey
-L'Arc en Ciel
-Moi Dix Mois
-Malice Miser

+Tudatmódosító szerek helyett pedig
-Elend
-Burzum
-Sephiroth
-Atrium Canceri
Ezektől mind-mind remek hangulata lesz az embernek! Percenként átértékeli eddigi életét.

Az alábbi Művészeket
+ Boris Valleyo... sok benne a pucér női segg és nagyon élőek a képei
+ Gerald Brom... nem kell magyaráznom
+ Luis Royo.. kb. mint Valleyo
+ H. R. Giger, ha valami igazán beteget akarok látni
+ M. C. Escher a fantasztikus tusrajzaiért
+Salvador Dalí, a lehetetlen kép elnevezéseiért...
+Isidor Ducasse, a Maldoror Énekeiért

Grafikák
+Fantasy képeket a darknak titulált rétegből (nincsenek benne tündérek, vagy ha mégis, akkor darabokban)
+Szürreális, elrugaszkodott, obszcén és felkavaró agyszüleményeket

Állatokat , mindet, kivéve:
+Galambokat... utálom a WC-nek néznek
+Bolhát, szúnyogot... azt is, ha vérdonornak

Ételeket, Italokat
Az ínyencségeken kívül mindent, ami nem pacalpörkölt.
Főzni is szeretek, elvileg még tudok is.
Italok terén műkedvelő alkoholista vagyok.
Meg amúgy kávéfüggő.

Szerepjátékokat, a fantázia világát:
+DnD, ADnD, amiket játszom is
+Magus
+Nephilim
+Kult
+Warhammer (40k)
Mellesleg az egész kiemrül a szabéáykönyvek nézegetésében.

Fegyvereket, ha lesz feleslegbe annyi pénzem, fegyvertáram is lesz... egyenlőre csak egy kasza árválkodik a falamon :-/ Be kell szerezni:
+középkori kardokat, baltákat, katanákat
+Íjakat, számszeríjakat
+forgótáras pisztolyokat
+lovagi páncélokat, láncingeket, vérteket, amik nem fegyverek, de most ide jönnek.

+Addiktív kiberszemetet, mármint:
- Napirajzot, mert a magyar nyelv és a jóízlés átértelmezésre való.
- Xkcd-t, szakmai ártalomból.
- David Firth agyrémeit

Amiket még szeretek, ezek a megfoghatatlan emberi dolgok, nagyjából sorrendben, ami hangulattól változik:

+Intelligenciát, legyen az bármilyen rideg, imádom.
+iróniát, cinizmust, úgy intelligensen, látni az emberi természet és társadalom nevetséges és elborzasztó mivoltát.
+a barátaimat, nélkülük is lehet mondjuk élni, de minek.
+őszinteséget/egyenességet... ha már én élek vele, valahogy el is várom ezt másoktól is... ez pedig az, amit nem kéne egyáltalán senkivel szemben; elvárni bármit is.
+szeretetet/szerelmet, így magában. Elég kellemes érzés, ha kölcsönös. Kissé fiktív fogalom, de vannak bizonyítékok a létezésére.
+segítőkészséget... kölcsönös hátvakarás. Ha már olyan nehéz az élet, legalább segítsünk egymásnak ott, ahol tudunk.




meg még ha valami majd már hiányzik az életemből, ide kerül, feltételesben...

+Bármi ami streamline, közhelyes, túl divatos, legyen az zene, viselkedésforma, életfelfogás, bennem undort vált ki.

+Ugyanakkor kifejezetten nem bírom azt a divatot, mikor valami sikeres és épp ezért divat lesz utálni :-/ Ne a sikeréért akkor már.

+A büszkeséget. Eddig még senkinek sem segített. Csupán árt mindenkinek az illető. Magának is.

+Amerikát. Úgy, ahogy van el kell süllyeszteni. Könnyen felejthető lesz az amit kétszázpár év alatt összehozott kultúrális szinten. Esetleg ki lehet majd küldeni egy hajót a szimpatikusabb egyedekért... bár lehet, hogy egy kenu is megteszi.

+A könnyed hazugságokat, amit az angol White Lie-nak mond. A jó édesét annak, aki elfinomkodja az őszinte véleményét, mert:
1 - nem tart képesnek arra. hogy fel tudom dolgozni
2 - fél a saját véleményétől
3 - közönyös

+A finomfőzeléket.

+Ha valaki felmászik a keresztre világfájdalmában és onnan néz le rám >:-/

+A belemagyarázásokat és elvárásokat. Bár én is élek velük sajnos...

+Az állatkínzást. Tarkólövés. Mély gödör. Meszet rá a szadistákra. (bár ezt nevezhetnénk általános állományjavító 3 lépésnek az emberiség nemesítéséhez, úgy minden második emberen gyakorolható)

+Az optimizmust. Vigyorogj máshol. Aki sokat mosolyog, különben sem őszinte.. magához se.

+Az egyházakat. Emberek kizsákmányolása a hitüknél fogva. (NEM konkretizálok és NEM a vallásokkal van bajom ám !! )



Aztán még sorolhatnám világvégén túl a végítéleten keresztül az utolsó harangszóig, de minek írjak neveket?

...nem vagyok én próféta...

De kapjon itt helyet egy kis kivonatolt mizantrópia:


Azt láttam egész életemben, hogy az emberek, ezek a keskenyvállúak, folyton ostobaságokat cselekednek, lezüllesztik felebarátaikat, és ahogy csak bírják, megrontják a lelkeket. Tetteik célját így nevezik: dicsőség. A mutatványaik láttán én is nevetni akartam, mint a többiek; idétlen utánzat lett belőle! Fogtam egy éles pengéjű kést, és az ajkak találkozásánál behasítottam húsomat. Egy percre azt hittem, hogy elértem célomat. Megnéztem a tükörben önkezemmel megsebzett számat. Micsoda tévedés! A két sebből patakzó vér miatt egyébként se tudtam megállapítani, hogy ez itt valóban az emberek nevetése-e. De rövid összehasonlítás után jól láttam, hogy az én nevetésem nem olyan, mint másoké, vagyis hogy nem nevetek. Láttam, hogy az ember, ez a csúf-fejű, kinek rémisztő szeme mélyen ül sötét üregében, sziklánál keményebb, öntött acélnál ridegebb, cápánál vérszomjasabb, pökhendibb, mint az ifjúság, ádázabb, mint az őrült bűnöző, álságosabb, mint a képmutató, túljátssza a legkiválóbb komédiást, hatalmaskodóbb a papoknál, láttam, hogy nincs olyan lény, mely az embernél rejtőzködőbb, földön és égen ő a leghidegebb; az ember a szívét kutató moralistát is taszítja, és magára zúdítja a Mennybéli engesztelhetetlen haragját. Láttam az embereket, ahogyan hatalmas ököllel fenekednek az égre (ahogy elvetemült gyermek rázza az öklét az anyja felé), alkalmasint valamely pokolbéli szellem uszítja őket, szemük zavaros a mardosó, mégis gyűlölködő lelkifurdalástól, és nem merik megtörni a jeges csöndet, nem mondják ki a mellüket feszítő szertelen és háládatlan gondolatokat, oly igaztalanok és fertelmesek e gondolatok, s lám, az irgalom Istenét szánalom szomorítja; láttam, hogy zsenge gyerek koruktól aggságukig a nap minden szakában képtelen és háborult átkokat szórva mindenkire, aki él, önmagukra és a Gondviselésre, az emberek megrontják a nőket, a gyermekeket, meggyalázzák a test szeméremnek szentelt részeit. És akkor a tengerek feltorlatják vizeiket, örvényeikbe rántják a hajóroncsokat; szélvihar és földrengés dönti le a házakat; pestis és más betegségek tizedelik az imádkozó családokat. És az emberek észre se veszik. Láttam olyat is, hogy szégyenében pirult vagy sápadt egy ember, amiért így viselkedik e földön; de ritkán. Orkán, viharnak nővére! És te, kéklő égboltozat, kinek szépségét el nem fogadom; álszent tenger, tükörképe szívemnek; rejtélyes keblű föld; szférák lakói; világegyetem; Isten, te bőkezű teremtő! hozzád fohászkodom: mutass egy embert, aki jó!... De könyörgök, tízszerezd meg természetes erőm, mert ha meglátom ezt a szörnyet, talán végez velem a döbbenet: kevesebbtől is meghal az ember.


- Lautréamont