"...Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nemcsak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is."
Az élet nem bűn, hanem heroikus vállalkozás. Olyan küzdelem és háborúság és gyönyörűséges kaland, amiben az emberi szellemnek győzelmet kell aratnia, elsősorban önmaga káosza és sötétsége felett.
“Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében
“Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.”
Szeresd az igazságot, de bocsáss meg a tévedésnek
Aki szeret, annak fickándozik a szíve. Annak az élete színes, és süt a napja. Aki nem szeret, olyan tájakon jár, ahol nem süt a nap.”
Bizonygasd saját korlátaid, s bizony, szert teszel rájuk
“Ha veszteség ért, tudd: ennyibe került a nyugalom
Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle
lélektelen gépezet
Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,
s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá."
"A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik."
"A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia."
"Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
A szerelem abban áll, hogy ötvözni kell egy vámpír temperamentumát egy őzike türelmével.
Mielőtt szerelembe esnél, tanulj meg úgy járni a havon, hogy nem hagysz nyomot.
Éjfél van, az éj rideg és szomorú,
Gyászosra hanyatlik az égi ború:
Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,
Ébren maga van csak az egy szerelem.
A szellem szépsége csodálatot, a léleké tiszteletet, a testé pedig szerelmet ébreszt. A tisztelet és a csodálat mértékletes; csak a szerelem szertelen.
Az asszony igazi árnyék: fut előled, ha követed, és követ, ha te futsz előle
Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!
“Minden csoda alapja a szeretet.”
Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.”
“Ne hazudj, ne lopj, ne csalj és ne igyál.
De ha hazudsz, hazudj kegyesen,
Ha lopsz, lopj csókot édeset,
Ha csalsz, csalj mosolyt az arcára,
Ha iszol, idd a kedvesed minden szavát.”
“Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt.
És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek.
“Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál. A Nap fényesebb, a virágok szebbek, az emberek jobbak.”
“Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom.”
A szeretet és a bölcsesség ugyanannak az éremnek a két oldala. Szétválaszthatatlan
Barátom csak az lehet, aki a legmélyebb szinten együtt rezeg velem. Mert ez több mint a vérségi vagy bármiféle érzelmi kapcsolat. Ez valami olyan sejtelem, mintha egy helyről jöttünk volna, s ezért a barátom számomra világon a legismerősebb ember.
Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.
Megérthetjük egymást, de megfejteni mindenki csak önmagát tudja.
A BOLDOGSÁG A BOLDOGTALANSÁG KÖZTI SZÜNET.
Aki egy ügyért áldozatot hoz, nemcsak azért teszi, mert győzelmét várja, hanem mert hisz benne. Hit nélkül nem lehet értelmesen élni, és értelem nélkül nem lehet hinni.
Hit nélkül megbotlasz egy szalmaszálban, hittel legyőzöd a hegyeket.
Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel!
Csak az élhet, ki mindig nevet,
kiből kicsordul minden szeretet.
Kinek lelke az élettől vidám,
s himnuszt zeng az élet hajnalán.
Ki minden szívből szivárványt fakaszt,
ki minden sziklából virágot szakaszt.
Ki az élet szintjén győztesen robog,
csak az élhet, ki mindig mosolyog
“Amikor azt mondod: ‘Feladom!’, gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: ‘Egek, micsoda lehetőség!”
“Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel.”
“Amit a cél elérésével kapunk közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.”
“Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól.”
“Aki el akar érni valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást!”
“Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat.”
“Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor, valamit felépítettél már az életedben.”
“Akár azt hiszed hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.”
|