Fast like the wind,
Silent like a forest,
Intrusive like the fire,
Immobile like a mountain.
Under heaven and earth,
I alone am feared.
/Takeda Shingen/

Egyszerű vágy

Egyszer
melléd odabújni,
melegedni,
simogatni
könnycseppeket letörölni
valami szépet is suttogni
fájdalmakat enyhíteni…
Vérezni mélyen és hallgatni
sokat sírni és elaludni
Mozdulatlan, szótlanul
szeretni.
Egy susogó, csendes, tétova,
estén.

-------------------------------------------

"Kérlek!...
Ülj az ágyam szélére este
s melegíts meg tekinteteddel.
Ne legyen rajtad semmi,
csak a természetes önmagad.
Majd én felöltöztetlek téged
minden széppel,
amit csak én tudok álmodni rólad."


/Bolyki Lajos: Esti gondolat -részlet/

---------------------------------------------------

HAD I the heavens’ embroidered cloths,
Enwrought with golden and silver light,
The blue and the dim and the dark cloths
Of night and light and the half light,
I would spread the cloths under your feet:
But I, being poor, have only my dreams;
I have spread my dreams under your feet;
Tread softly because you tread on my dreams.


W.B. Yeats (1865–1939)
"He Wishes For the Cloths of Heaven"

-----------------------------------------------------------

William Butler Yeats: Szavak

Gondolat ötlött eszembe:
,,Kedvesem nem értheti meg,
e keserű, átkos létben
amit tettem s amit teszek.”

S lassan gyötört a nap fénye,
míg elmém kitisztult újra,
zsongtak bennem az emlékek,
s hová is tartok, már tudtam:

Sírtam minden múló évben:
,,Szerelmem megérti egyszer,
mit teszek, miért is élek:
kezemben a szó a fegyver...”

Tettem, amit tennem kellett,
s csak most, későn kapok észbe:
üres, holt szavaim helyett
többet ért volna az élet!

---------------------------------------------------------

Kolotay Gergely: SZERETLEK AKKOR IS..

Tudod én akkor is szeretlek, amikor alszol –
amikor nem gondolsz rám –

Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: így nem mehet tovább –

Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem
ami az életünk.

Kimondott és kimondatlan mondatok –
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.

Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk,
s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki –

Valami kéne még, valamit kéne tenni.

De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány – a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.

Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak kissé hosszabb legyen minden szerelmes éj –

Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!

Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen –

Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod

Játssz nekem boldogságot!

Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.

Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod –
Szeress kicsit jobban...

Szőkén és feketén szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba –

Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba –
Szeretlek akkor is, mikor alszol,

Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzal –
SZERETLEK...
SZERETLEK...

És már megint 00147...