Jutottál valamire? Ha nem, akkor merengj el, hogy mit is jelent az, hogy "értelme"! Rá fogsz, jönni, hogy egy emberi fogalom, amit nem találhatsz meg sem az atomok és a cikázó elektronok mezején, sem a Tejúton túl. Csak a saját fejedben létezik.

Nincs abszolult, objektív, univerzális válasz az élet értelmére. A megoldást mindenki keresse saját magában! Minden ember egy egyéni világot él meg, amelyet az egyéni gondolataival színez ki, és melyet saját öntudatának lencséjén él át, ami szintén egyéni.

Tehát van egy saját világod. Mi történne ezzel a világgal, ha egyetlen megfigyelője megszűnne létezni? Semmivé foszlana. Mi (ki) hát a legfontosabb ebben a világban?

"Credo in meum ego." - Avagy a saját egómban hiszek. Ez volt anno a jelmondatom. Hittem, hogy mindennél több és fontosabb vagyok, és helyénvaló az, hogy körülöttem forog a világ. Magasztaltam az individualizmust, elvégre rólam szól minden az életemben.

Rá kellett jönnöm, ostobaság volt. Az önzőség és a kicsinyesség az, amit ez a század ráerőltet az emberiségre. Csak azért, hogy ostoba, öntelt fogyasztókat csináljanak belőlünk. Olyanokat, akik a saját pondró mivoltukat imádva átgázolnak a többieken. Olyanokat, akik saját boldogulásuk reményében más életeket keserítenek meg. Olyanokat, akik félnek keresztbe tenni két fűszálat azért, hogy a jövőnek jobb legyen. Olyanokat, akik majd szépen lassan belefulladnak saját fekáliájukba. Barmok szintjére süllyedtünk le, akik vakon csörtetnek előre, hallgatva a reklámok és a média szavára. Mindezt azért, mert elhisszük, hogy magunkat valósítjuk meg, és hogy egyediek leszünk. Kordában tarthatóak lettünk.

Hiszek azonban abban, hogy szépen lassan rájövünk arra: közösen változtathatunk ezen. El kell fogadnunk, hogy a körülöttünk élők ugyanolyan fontosak mint mi, és megéri áldozatokat hozni értük. Mert ugyanezt ők is meg fogják értünk tenni. Hiszek a közösségek erejében.