tegnap ez, holnap az

a föld illatát eső után, az első slukk cigit, az első színt reggel, a napfényt, a szabadságot, a spontán dolgokat, a szavak nélküli érzéseket,a vizeket, a tüzeket, az emlékeket, a kihívásokat

a depressziós embereket, a lelombozó hangulatot, a szagokat, a közönyt, a langyos vizet, az ablaktalan szobát, a hideget, a sötétet, a gerinctelenséget, a hittérítőket, a kéregetőket, a végig égett cigiket, a dolgok végét, az ürességet, a búcsuzkodást, a cél nélküli létezést, a realitást, a fantáziátlanságot, a humortalanságot,ha mindent meg kell magyarázni, a kötelező dolgokat, a kliséket,a közhelyeket,a légszomjat és még sorolhatnám!

néha azt hiszem,már nem jöhet semmi!
Momentán élni tanulok, MEGÉLNI és nem túlélni.