Zene és irodalom, filmek, szerelem.

Ősdark-nak számítok, annakidején az egyik első hazai dark-rock zenekarban, a Love együttesben basszusgitároztam. Azóta is megmaradtam a műfaj szerelmesének, és ha ugyan fanatizmusról nem beszélhetünk, időnként mégis lejártam dark-klubokba, vagy elmentem koncertekre. Később gitáros votam öt évig a Vágtázó Halottkémek-ben (Most újjáalakultunk Vágtázó Életerő néven), ez nagyszerű időszak volt! Kb. négy éve viszont úgy éreztem, vissza kell térnem a dark-hoz, ez az én világom, de most már végleg, csak a halál rángathat el tőle! Sokáig azt hittem, a mostani gothic iránti szenvedélyem "visszatérés", de rájöttem, ez bizony annyira szélesre tárta a lelkemet, és oly sok szellemi frisseséget jelent, hogy inkább felfedezésről, újrafelfedezésről beszélhetek. Boldog vagyok, ha mostanában lemegyek ilyen helyekre, másra nem is nagyon van szükségem.
Jelenleg is foglalkozom zenével, A Vágtázó Életerő (VHK) mellett a Cantara nevű gothic zenekart vezetem.