Zene;természetben lenni;mozi;net

barátom!barátaim,zene(emo,screamo,metal,hc,rock)

Az olyan embereket akik nem ismernek,soha nem beszéltek velem de nem szeretnek.
A hazugságot.
A megcsalást.
Olyanokat akik nem fogadják el mások stílusát.
Ha ordibálnak velem,idegesítenek hülyeségekkel,kritizálnak ok nélkül.
A butaságot,az előítéletet.
Unatkozni.

Itt van 2 versem amit írtam.akit érdekel olvassa el:

Mit ér?


Mit ér ha szeretsz valakit?
Hisz a jónak úgyis vége szakad hamar.
A rossz az ami tartós és szívedbe kegyetlenül belemar.
Ez ami jobban megmarad szívedben, lelkedben,
Nem az együtt töltött boldog idők kettesben.
Mit ér ha még vágysz rá, ha csókja ég a szádon?
Mit ér ha rágondolsz és semmit nem ér hisz csak egy álom?
Mit ér a szerelem, mit ér a rajongás?
Ha utána úgyis szenvedés jön csak és keserű lemondás.
Mit ér a jóság mikor mindenkihez kedves vagy?
Ha a világ kegyetlen és figyelemre sem méltat.
Egyedül bolyong, céltalanul a tömegben,
Az arcok csak néznek de nem közelednek.
Mit ér a fájdalom, ami szívedben testet ölt?
Mikor senkire sem számíthatsz és a szenvedés majd megöl.
Szomorú szavak ezek, de mit ér ez a vers?
Ha nem változik semmi és örökre így lesz.


Kétségek


Érzek már valamit, de nem tudom, mi lehet.
Kérdések halmaza mely mindent betemet.
Hiányzol, szeretlek, imádlak szüntelen?
Vagy csak egyszerű pillanatnyi fellángolás a szívemben?
Nehéz minden, ha össze vagy zavarodva,
Agytekervényeid, agypályáid teljes kuszaságban tova.
Ha elmegy hiányzik? Ha nem érzed csókját fáj?
Igen, akkor az érzés már biztosan megtalált.
Pókként petézett bele szívedbe és ha kikelnek a kicsinyek
Az egész tested tele lesz vele.
Elszaporodnak vénádban, ereidben a kis szörnyek,
Szinte lehetetlennek tűnik, hogy teljesen elűzd őket.
Már késő aztán és nincs rá ellenszer,
Benned marad, amíg szíved ellenanyagot nem termel.
De azt nagyon nehéz elérni ha már ellepett,
Ha agyad és mindened lebénult teljesen.
A hatása alá kerülsz és nincs kiút,
Nem kapsz majd levegőt és a távolság majd megfojt.
Hiába minden csak a halál segíthet?
Nem, azért a tragédia szerencsére nem könnyen, de elkerülhet.
Csak ha megpróbálod a fertőzést megállítani,
Akkor tudsz az érzéstől megszabadulni.
De ha egyszer végre sikerült elvesztened,
Már tudod , hogy legközelebb mit is kell tenned.
Mégis tudod hogy nélküle kopár és üres az élet,
Ha nincs aki átöleljen és picike szíved percről percre csak neki verjen.
A pillangó a rózsaszín égbolton száll akkor,
Nem hallasz, nem látsz, és agyad szinte kikapcsol.
Tehát gondold meg és válaszd ami neked jó, ez csupán egyéni döntésed,
De soha bíráld azt aki szeretett és mindig óvott téged.