kedvencem a zsírpapír

sokat dohányzom, keveset beszélek. csendes vagyok. silence is sexy. nem szeretek véleményt formálni

nem tanulok, nem lázadok semmi ellen és nagyon szeretem az embereket

hiszek mindenben amiben lehet, de lehet, hogy semmibe se

sokat olvasok, de nem eleget

szeretek beszélgetni a szerelmemmel nem szegletesen kemény, hanem puha, legömbölyített szavakkal. alig hallhatóan. ahogy a tölgyfa levelei beszélnek egymással

rögeszmém a végtelen felmérése és meg tudok elégedni a semmivel

mértéktelen étvággyal verseket falok, és anyai fájdalommal verseket szülök

látomásaim szövevényei közt az apokalipszis lovait hajszolom, keresztben átúszom az idő folyását, elveszem a térben, aztán megint a kedvesem karján találom meg magam.

nincsennek megbocsájthatatlan bűneim, de tudom, mindazért amit tettem és nem tettem a saját tüzemben kell elégnem.

Székhez kötözve, szavak nélkül éheztetve, csonkolt végtagokkal szeretkezve felhívni az istent. Egy pillangó képében.

a kortüneteket