minden ami művészet- lehet egy jó kiállítás, koncert és természetesen a FOTÓ, éjjel-nappal, állandóan.

irodalom történelem természetgyógyászat filozófia pszicho túl az elme határain MUSIQUE

a hosszú trolibuszozást a műcsarnokból hazafelé, depeche modedal a fülemben, esőben rohangálni mezítláb, biciklizni, reggel kávéval és cigivel a kezemben lesétálni a gellért hegyről

_DEPECHE MODE_theCURE_kRAFTWERK
_sátántangó_tajtékosnapok
_bettyblue_berlinfelettazég_74estroli
_péntekesteafilterben_vonatozás_verávalvizipipázni
_kávééscigaretta_aPILLANAT_bolhapiac
_GEGENdieWand

a teljesség igénye nélkül:
Woody Allen, Eric Idle, MichelaNGELO ANTONIONI, Jarmush Jim, Kabos Gyula, Kubrick Stanley, Wim Wenders

Warhol, Cartier-Bresson, Moholy-Nagy, Brassai, északi kortárs, Corbijn, Dalí, Lautrec, Pécsi József, Mondrian, Pauer, Avedon, Schiele, Dan Perjovschi

Kurt Vonnegut, Boris Vian, Hajnóczy Péter, Gabriel García Marquez, Krasznahorkai László...

a bakelit lemezeket

LUMÚ

dokk.hu privátfilmek vágatlanul


Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz.
Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik.

Jáfíi: Raúd Al Radzsákín


Pilinszky JánosNÉGYSOROS

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyósón a villanyt.
Ma ontják véremet.





Weöres Sándor: Az éjszaka csodái
.(részlet)

És erre-arra az alvó-csapat
potyog a falról, mint a vakolat.
A villanyfényen átdereng az ég,
s a városon túl látszik a vidék,
a dombok gyengéd-rajzu háta
– és elcsitul az alvók karneválja.
Jön a söprőgép tompa morajjal,
mögötte a hajnal
fut lobogó szőke hajjal,
csörömpöl a reggel, száll a fény...
és az éji tág csodát,
ezt a fura micsodát
ketten láttuk: te meg én.




Ignácz Krisztián
Odakint


Ha felül kell emelkedni,
és valami gravitáció szorongat,
akkor jobb ha megadod magad –
csak egy pillanatra, míg ki nem szakadsz,
hogy aztán újra részesülhess.

Az oldalbordát feláldozod
(létra lesz belőle),
légszomjaddal szédülsz,
de eléred a sötétséget, ahol a napot már
valóban távoli csillagnak látni,
hideg és merev tárgyilagosságnak.



garai péter sándor
csillagok


a cigarettacsikk ott ég a számon
sötét és kedvetlen felettem az ég
akárha a parázs mögül bújnék elõ
félig hunyt pillámon fényük elmosódik
pislákolásuk szemembe loccsan
kimossa onnan a hunyorgást a vég


Petri György
Szezonvég

A rosszból csírázik az egyedüli jó:
halaszthatatlanná lesz a halogatható.
Ha meghal az ember, nem lehet már halottabb:
vége a méricskélésnek, a fokozatoknak.
Viszont eldöntheti: hamvad vagy porlad.
(Föltéve, hogy rendelkezett evégett.)
S miközben korhadni kezd (vagy elégett),
megy tovább a földi gyarló gyakorlat:
sürgünk-forgunk serényen, mint a férgek.
Nem is utolsóak ezek az utolsó napok:
csomagolás, lézengés, várni a vonatot,
még egy kávét, sört, szendvicset, konyakot,
talpunk alatt vakító, friss sóder csikorog;
és hülő tündöklésben:
a poros muskátlik, piros padok.

ha megítélnek/lek mielőtt jobban ismernék, ha rámtelepednek/dek

ha kilóg a derekam

ha egy taxi rátolat a biciklimre

ha nem szól a fülemben a zene

mindig halogatom a dolgaim

behind the wheel