zene, írás, olvasás, jóga, nyelvek, pszichológia, vallásfilozófia, irodalom, irodalomtörténet, szociológia, pszicho- és szociolingvisztika, filozófia, természetgyógyászat, asztrológia (az utóbbi időben - persze ne a bulvárlapok oldalain megjelenő tömeghülyítő horoszkópokra tessék gondolni! Az asztrológia komoly tudományág), filmek, filmtörténet, művészet, művészettörténet, fotózás, (kultúr)antropológia, egészséges életmód ... örök kíváncsi lévén, és tekintve nyitottságomat a felsorolás akár vég nélküli is lehet(ne)...

Sorrend és a teljesség igénye nélkül:

Azt, hogy megismerhettem a betűket :D , és ezáltal - némileg kiélve a kreatív hajlamaimat - irogathatok, és olvasgathatok. Szeretem magamban a spirituális ébredezéseimet és az érzékenységemet (szinte) minden iránt. Az építőjellegű beszélgetéseket, a legjobb barátnőmet, és a vele átbeszélgetett éjszakákat; azt, hogy önkifejezés módunk "találkozott", és ennek nyomán alkotások születtek. Köszönöm Neked! Az összetartó, jófej, szerető családomat (senkivel se cserélnék). A tavaszi levegő illatát...és aztán a nyárét is. A virágok illatát, a tengerpart varázsát, a végtelen nyugalmat, melyet leginkább jógázás közben érzek. A "vihar" előtti jóleső várakozással eltöltő pillanatokat. Azokat a momentumokat, amikor képes vagyok - nem rágódva a MÚLTon, és nem aggódva a JÖVŐért - csak a M O S T ban élni. Illatokat, melyek (gyönyörű vagy kevésbé szép) emlékeket idéznek fel bennem. A tavaszi, de főleg nyári vihart megelőző fényviszonyokat, télen a ragyogó napsütést, mely megcsillan a fehér hóborította tájon. Az ősz ezernyi színét, sejtelemmel kecsegtető szellőjét, az avar semmihez sem fogható illatát. Ráeszmélni a lét/élet újabb csodálatos összefüggéseire, a megvilágosodásokat (a icipicikéket is). Az új könyvek illatát. A könyvtárak atmoszféráját. Átélni az EGYség élményt. Egy összetartó közösség tagja lenni. Erdélyt. Skandináviát - különösképp' Svédországot -, Olaszországot, Észtországot, Lettországot. A teli hold fényét. A mandalákat. A mókusokat és koalákat. A teákat és a teázást körülölelő szertartást. A gyertyafényt. A tengergyümölcseit. A Tokaji aszút. A grapefruitot. Lételememet a zenét, a zenét, a zenét! Absz. kedvenceimet (Pink Floyd, Depeche Mode, Underworld, Massive Attack, Zagar/dj Bootsie, Coldplay, a jazzt és a klasszikus zenét minden mennyiségben, és még sok minden mást, ami -szerintem- igényes. Egyik örök kedvenc albumomat: Peter Krudertől a "Peace Orchestrat - ilyen tökéletes album kevés van. Müller Péter és Hamvas Béla írásait, olykornál gyakrabban A.J. Christianét is, A lét elviselhetetlen könnyűségét M. Kunderatól, Szerb Antal Utas és holdvilágát, S. Zweig Ámokját, E.A. Poe és W. Shakespeare zseniális művei közül bármit, és Antoine de Saint Exupérytől A kis herceget (amit számtalanszor elolvastam már életem folyamán, de mindig mást és mást jelentett számomra). A költészetet, Pilinszkyt. A művész-, riport- és dokumentumfilmeket, kiemelten a skandináv - és némely francia - alkotásokat (pl. az Ingmar Bergman vagy Lars von Trier rendezte filmeket), Huszárik Zoltán komplett munkásságát, azokat a filmeket, amelyek - ezért vagy azért - maradandó élményt nyújtottak számomra, és időnként jó újra megnézni őket (úgy mint a Halálsoron, A remény rabjai, Pillangó effektus, K-Pax, Memento, Egy makulátlan elme örök ragyogása, 21 gramm, Amerikai szépség, Peter's Friend, Hamlet /a Kenneth Branagh rendezte és adaptálta változat/, Baraka, Ponyvaregény, Félelem és reszketés Las Vegasban, Macskajaj, The Hunger /számomra még mindig ez a vászonra vitt vámpír történet viszi el a pálmát/ - a felsorolás nem teljes). A művészeteket. Dalít, a veszedelmes zsenit, Gaudít, a merészt és Michel Angelot, a polihisztort. A kreativitást és az önkifejezés bármely módját...és még annyi mindent, hisz oly' sok van mi szerethető az életben...pl. Maga az élet

Ismét sorrend és a teljesség igénye nélkül:

a közönyt, az empátia hiányát, a hazugságot, a társadalom diktálta elvárások szerinti életet, a hűtlenséget, a megcsalást (fizikait és érzelmit egyaránt), az árulást, a szenzációhajhász médiát, a humortalanságot, a tisztelet hiányát, az át- és együttérezni képtelen egyedeket, a parázást (ami -szinte- mindig fölösleges), az arroganciát, az előszeretettel kritizáló, de önkritikával nem bíró emberkéket, a kora reggeli kelést (értsd reggel 8h előtt :-)), a motiváció hiányát, a céltalanságot, az előítéleteket, a feltételezgetés szülte következtetéseket, a szellemi tunyaságot, az intellektuális vákuumot, a passzivitást (amikor és ahol annak nincs helye), a lustaságot, a másnaposságot (jááájj, de utálom), a por/törlés/t (a pormacsekok réme vagyok), az egykori, diákgyülölő évfolyamfelelős titkárnőnket (puszi a hasára ;-)...már, ha engedi :D), az igazságtalanságot, amikor valakinek rossz napja van, és 'velem itatja meg a levét', a nagyon hideget, a migrént, a fizikai fájdalmat (bár az is tanulságos lehet!), és jajdenemszeretem, amikor a szeretteimtől való búcsúzás olyan, mintha a lelkemből egy kis darabkát szakítanának ki ... bizonyára van még...de nemszeretni nem jó..

az egyetemes törvények

meg

metafizika, metafizika.
Metafizikai irodalom.

és

analógia

.

emberi játszmák

.

Solar Fields, Carbon Based Lifeforms, Fahrenheit Project

.

"A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?" Ancsel Éva

.

...Chroma Key, OSI, Yonderboi, Kruder&Dorfmeister, Dzihan&Kamien, Thievery Corporation, LTJ Bukem, Makoto, Cafe del Mar, Ibizarre, The Future Sound of..., 4 Hero, Amon Tobin, Hybrid, Steve Roach, Chemical Brothers, Four Tet, Zero7, Jazzanova, Chicane, Jamiroquai, Lamb, Goldfrapp, Moloko, Portishead, Radiohead, Roni Size, Tosca, Tricky, Esbjörn Svensson Trio, Minus 8, Big Bud, The Cinematic Orchestra, Anima Sound System, Colorstar, Neo, Ákos, Aphex Twin, stb., stb., stb. ...