-a fény játékai
-eső ablakból könyvvel, kávéval
-felhők eső után
-a hajnali égbe oldódó füst
-párolgó csatornanyílások
-vízcseppek a virág szirmain
-domináns, éles árnyékok
-végtelen rekurzió
-örvénylő tejszín a kávémban

-Ammon Amarth, Arch Enemy, Crematory, Dark Tranquillity, Opeth
-Bohren
-ambient music
-flamenco music

- hogy mindig 2 szar dolog közül kell választani
- hogy kurva érzékeny vagyok
- hogy ufónak érzem magam néha, mert kb. mindenki tök máshogy gondolkodik
- a kánikulát
- az igénytelenséget

Ars poetica

Fekete fényben szorongva sírok a tömör föld alatt,
Arcomba porlik az eltiport föld.
Lélekben megfeszülve tartom mi megmaradt,
A tű sebeimre új hurkot ölt.

Apró szűcsök varrnak össze míg szertefoszlok a semmiben,
Fájdalamam színei zöldek, kékek és lilák.
Forró cseppjeim áradnak szét sebtiben,
Belőlem születik újjá a pusztuló világ.


Búcsú

A porban fekszem,
törötten, darabokban.
Koszfelhők tekeregnek köröttem romokban.
Látok mozdulatlan. Körbe-körbe.
Besűrítve a világot egy törött tükörbe.

S a a fellazuló lüktetés
Foszlányonként úszik tőlem el.
Lomhán vándorolnak a szilánkok
Az égbolt kupolájára fel.

Az a néhány csöpp darabka,
mely onnan visszasodródik árván,
Ide száll elém,
S én csak ámulok magányos táncán

Téged figyellek.
Téged figyellek, egyre csak.
Odafent a morajló égben,
Hol szállnak lukas madarak.

Fürgén kaptatnak fel a ráncok
Ködben úszó, puha arcodra
Mezítelen gyíkokként másznak
Az időmúlt, élő oromra.

A gyűlő felhők kegyesen eltemetnek
A kihűlő nap fénye elől,
S csupán a dühödt szél süvölt
A szétrepedt világ tágas réseiből.

Csupán az árnyjátékát látom annak,
Ahogy felfalnak téged, nyüzsgő hordaként.
Tisztító források fakadnak arcodon
Felváltva születő ráncok tátongó helyét.

Az első üveggolyó cseppek gördülnek
A síkos gyíkok özöne köré.
Majd puffanva vesznek az áramló,
hontalan kacatok közé.

A meginduló könnypatakok nyakad köré tócsát töltenek,
S hullámai tengerként mossák szakadozott testemet.

Érzem bőrömön finom érintésedet.
Egy símogatóan lágy, lelki ujjbegyet.

S ahogy a mindent elborító óceán fenekéről nézlek,
Látom a festékpacákká olvadó merev arcomat.