egyensúly és változás. alagút a semmibe.
a szarból és fényből összegyúrt labdánk.
a pillanatok, amikor mindent visszavonhatatlanul elönt a szépségérzet. szeretem túlfeszíteni a húrokat, egészen addig, míg észrevétlenül átcsapnak saját ellentétükbe.
nagyon érdekelnek az emberek.. egyesével, vagy annyira kis csoportokban, ahol még képesek figyelni egymásra.
a világ.. kicsiben, nagyban, más és más pontokból és időkből figyelve.
koncepciók, körforgás, érzékelés és valóság. megismerés? ilysmi. mittudomén. nevitatkozz.
ja igen, viták, és az ebből lecsapódó megismerésszilánkok.

ezen kívül tervezgetem a kizárólag világvégére gyártott akciós attitűd-csomagom összeállítását. már biztosan szerepel benne a "megdöglünk öcsééém" indián harci üvöltés szavalási stílusban előadva, önfeledt pszihopata kacaj és esőtánc kíséretében, óvatosan kerülgetve az égből érkező kődarabokat. ehhez szeretném majd hozzákapcsolni valahogyan a "kurvajóóóóóó" kifejezést tibeti mantra stílusban ismételgetve, majd hirtelen átkanyarítani szoprán operaénekbe. én így vonulok ki a világtörténelemből.


életcél projekt : összevetve minden elmélkedést vs. spontaneitást, világmegváltást / mindentleszarást, arra jutottam, hogy a legjobb lenne egy rozoga furgonnal meghódítani a világot, a rádióban bobdilennel, és talán néhány ütődött emberkével az ülésen. és egyre közelebb kerülök a gyakorlatbeli átültetéshez. juhhé. pont.

általában szeretem megtalálni a dolgok gyenge pontjait (többekközt az sajátjaimat leginkább), majd jól kiröhögni.
meg szeretem a kíváncsiságot.
a spotán kiböfögött, megállíthatatlan szóvicc-áradatokat, amiket dodóval élünk meg bárholésbármikor, de főlegakocsmában. és a buzivicceket.
amúgy nagyon változó, hogy miket szeretek éppen. sőt, magát a változást is változóan szeretem, van, hogy nagyon, van, hogy nagyon nem.

a saját szubjektív boldogságérzet-generátoraimat, mint a természet, néma éjszakák és hajnalok az utcán, fényképezés, gitár, bringa/hódeszka , meg a jóleső fáradtság, (bár elég amatőr vagyok a felsoroltakban, krónikus koncentrációhiány miatt). önfeledt bennsőséges hangulat, beszélgetés, csendbenülős figyelés, felfedezés és hasonló átlagos dolgok.

hogy önbizalmat iq-igazolvány nélkül is lehet vásárolni (mondjátok el nekem is, hogy hol a picsában adják).
a csúnya beszédedet bazddmekköcsög.
a statisztikaszerű világot, pontosabban azt, hogy annyira ritkán csillan meg érdeklődés, és hangzik el miért, viszont mindenki mindig annyira de annyira jól tudja.
az antievolúciós vágányra siklatott társadalmat..
a pénzt, és az idióta rendszert, amit generált, és hogy általa az értékek átalakulnak elcseszett árucikkekké, és kénytelen vagy ennek következtében.. de ezt mindenki tudja. jó lenne leszarni az egészet, de könnyen elbizonytalanodok. ennél nagyobb közhelyet? oké, te akartad.. francba. nem, most tényleg nem megy. fárasztó ez az utálkozás, én mondom.
és hát.. min röhögnék, ha holnap reggelre mindez eltűnne? ezáltal már azt sem tudom, mit szeretek és mit nem. a negatív példát nem eltüntetni, hanem öö.. megérteni? közhelyköpködés vége.

néhány fotós bűncselekmény






íme egy videó, ami valószínűleg a génhibás profilomon fehér csendélet-négyzet formájában fog megjelenni, de még csak azért sem veszem ki.

itt egy LINK róla, ha már máshogy nem. na és a FOLYTATÁS , hogy értelmet is nyerjen picit az egész. már csak zene miatt is megéri :) meg már csak a filmecske miatt is. hát még együtt. az elemezgetést most kihagyom, maradjon csak a tiszta élvezet. már ha.


nincs kanál, bazdmeg.